November 14. a Cukorbetegek világnapja (Diabétesz világnap), amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Cukorbeteg Szövetség együttműködésével tartanak 1991 óta az inzulin felfedezőjének, Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvosnak a születésnapján. Az ENSZ hivatalosan 2007-ben nyilvánította e napot világnapnak. Az egyes típusú diabétesz - a vércukorszint megemelkedése - elsősorban a gyerekeket érinti. Kialakulása genetikai meghatározottságú, nem gyógyítható véglegesen, és a hasnyálmirigy által kiválasztott hormon, az inzulin teljes hiánya jellemzi. (Erre a hormonra a táplálék energiává történő átalakításához van szükség.)

A legtöbb cukorbeteg azonban a felnőtt korban kialakuló úgynevezett kettes típusú diabéteszben szenved, amelynél az inzulintermelés jelentős csökkenése döntően a túlsúly és a kellő fizikai aktivitás hiánya miatt alakul ki. Alattomosan következik be, sokáig nem okoz tüneteket, s mire fölismerik, már nehezen kezelhető, gyakran súlyos szövődményeket okoz. (A vakság és a veseelégtelenség leggyakoribb oka a cukorbetegség, amely az infarktusos halálozás kockázatát 4-6-szorosára növeli.) A betegek 90 százalékát kisebb mértékű diabétesz sújtja, amely karbantartható a bevitt szénhidrát mennyiségének visszafogásával és megfelelő fizikai aktivitással. A betegek fennmaradó 10 százalékának naponta kell inzulininjekciót kapnia, illetve magának beadnia.

A cukorbaj korunk népbetegsége. A világon legkevesebb 170 millióan szenvednek ebben az anyagcserezavarban, számuk gyors tempóban nő, s ha semmi nem történik ennek a folyamatnak a megállítására, a WHO előrejelzése szerint az elkövetkező negyedszázadban számuk kétszeresére nőhet. A diabétesznek évente máris több halálos áldozata van, mint az AIDS-nek: átlagosan 3,2 millió ember hal meg minden évben a cukorbetegség kiváltotta elváltozások következményeként. S még egy riasztó adat: ma már világszerte 30 másodpercenként kerül sor végtag-amputációra cukorbetegség miatt, és az összes amputáció 70 százaléka cukorbetegségre vezethető vissza.

A növekedés - különösen a fejlődő országokban - összefüggésbe hozható az életmód megváltozásával: kevesebbet mozgunk, mint őseink, ugyanakkor étrendünk gazdagabb zsírban és cukorban. Különösen gyors a betegszám növekedése azokban az országokban, amelyekben újdonság a jólét. A világszervezet ezért egy olyan világméretű stratégiát dolgozott ki, amelynek célja javítani táplálkozási szokásokon, s előnyben részesíteni a mozgékonyabb életmódot. Felmérések azt mutatják, hogy a túlsúly és a cukorbetegség közötti összefüggésekkel kevesen vannak tisztában, pedig a súlyfelesleg leadásával, némi fizikai aktivitással - napi fél-háromnegyed óra sétával - csökkenthető lenne a felnőttkori (kettes típusú) diabétesz kialakulásának veszélye.

Magyarországon becslések szerint egymillió ember cukorbeteg, de csak minden másodikat tartják nyilván, mert sokan nincsenek tudatában betegségüknek. A diabétesz megismerése, kialakulásának megelőzése érdekében a Nemzeti Cukorbeteg Alapítvány, valamint az Egy Csepp Figyelem Alapítvány felvilágosító kampányt indított, munkatársaik sok helyen végeznek ingyenes vércukorszint-mérést. A vércukorszint normálisan 3,9-6,1 mmol/l között mozog éjszakai koplalás után. Cukorbetegnek akkor számít valaki, ha a vércukorszint nyolc órával étkezés után 7 mmol/l felett van, valamint ha a bármikor mért szint eléri vagy meghaladja a 11 mmol/l-t.